Völgy- és vártúrák

Völgytúrák

Áji-völgy

Gyönyörü vadregényes völgy Abaúj-Torna megyében, Falucska falutól délfelé huzódik a tornai lapály felé. Felső része erdős, később hazánk egyik legszebb sziklaszorosává válik, melynek legnevezetesebb pontja az úgynevezett Ördöghídja. Számos szép vizesés, egy tágabb tómedence, s a mészsziklák legbizarrabb alakzatai váltakoznak egymással. Kis cseppkőbarlang is van a patak mentén. A vizmosta mészkődarabokat a nép darázskőnek nevezi. Bejárása másfél órát igényel. A völgy nyitása Tornától kocsin fél óra alatt érhető el. Meglátogatása a szomszédos szádellői völgyével kapcsolható össze. Turistáknak ajánlható. 

Szádelői-völgy 

Szádelő határában fekszik a vadregényes Szádelői völgy a Szár-patak sziklacsodákkal teli szurdokvölgye. A monda szerint itt bukott alá repülő szárnyas lováról a fellázadt gótok által üldözött Dengezik herceg, Attila fia. A holttestet fivére Ellák herceg találta meg és ide temettette el, maga pedig népével együtt az itteni hegyek oltalmában telepedett meg. A patakot az elesett herceg emlékére nevezték el Szár-patakának a környező hegyeket pedig Szár-hegységnek. A völgy barlangok beszakadásából keletkezett, a 300-400 m magas sziklafalak között a Blatnica-patak rohan.

Szádalmási-nyereg - Nyúl-kapu - Zsedem-kút - Rakattya-forrás - Gyökérréti-tó - Szilice útvonal

Kellemes túrázás a Szilicei-fennsíkon. A piros jelzés nyomán a túra hossza 10 km, kb. 3 óra. 

Torna - Torna vára - Szádelő - Szádelői-kő -Sziklán - Szádeőli völgy útvonal

Túraút a karmezőkön át a Szádelői-fennsíkról szép kilátással a kék jelzés mentén. Hossza 10 km, tartalma 3 óra. 

Vártúrák 

Derenk - Szádvár - Szögliget útvonal (15)

Állomásai:

Derenk 

Története

A település középkori eredetű. Népessége megfogyatkozott a török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc alatt, majd egy 1711-es pestisjárvány következtében teljesen elnéptelenedett. Az 1715-ös összeírás szerint lakatlanul állt. Urai, az Esterházy grófok lengyel jobbágyokkal telepítették be újra. A népesség őrizte etnikai öntudatát, egészen 1943-ig nem asszimilálódott.

A trianoni békeszerződés után Derenk választhatott, hogy Magyarországhoz vagy az újonnan alakult Csehszlovákiához akar tartozni. A lakosok Magyarország mellett döntöttek.

1938-tól Horthy Miklós - aki vadászterületet akart itt létrehozni - megkezdte a falu kiürítését a tulajdonosok teljes körű kárpótlásával. A lakosság zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megye különböző falvaiba költözött. A legtöbben Emőd-Istvánmajorban, Ládbesenyő-Andrástanyán és Sajószentpéteren telepedtek le. 1943-ra a település teljesen megszűnt, templomát, épületeit lebontották. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt.

Nevezetességei

Az egykori lakosok és leszármazottaik évente, július hónap harmadik vasárnapján megrendezik a derenki búcsút, hagyományaik őrzése céljából. 2008-ban, július 20-án, vasárnap lesz a búcsú.

A rendezvény szervezői: az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (OLKÖ), a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei LKÖ, és a megye 12 helyi LKÖ-a.

2003-ban az OLKÖ Derenk romfalut a Magyarországi Lengyelség Történelmi Emlékhelyévé nyilvánította. A romfalu felújítása folyamatban van. 

Szádvár 

Szádvár megépítésének időpontja nem ismeretes, a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár első említése V. István 1268-ban kelt okleveléből származik. E korai erősség a feltételezések szerint valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állt, ahol még napjainkban is elmosódott sáncok utalnak az egykori védőművekre.

A XIV. század elején a területet a nagyhatalmú zempléni tartományúr, Aba Amadé nádorispán serege szállta meg, akitől csak Károly Róbert király tudta visszafoglalni 1319-ben. Lehetséges, hogy a korai vár az ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy már nem akarták helyreállítani, így helyette a völgy északi oldalán emelkedő jelenlegi Várhegyre húzták fel egy új kővár alapjait az uralkodó parancsára. Néhány évtizedig királyi kezelésben maradt a váruradalom, mígnem 1387-ben Luxemburgi Zsigmond király az őt a trónra juttató bárók közül Bebek Györgynek adományozta.

A XVII. század végére elvesztette hadi fontosságát, a hódító törökök idáig már nem jutottak el. Az utolsó katonai események a Thököly-féle kuruc hadjáratok alatt zajlottak le falai között, a várat elfoglaló felkelőknek még sikerült ugyan Sobieski János lengyel király katonáit visszaverniük, ám később Caprara tábornok császári csapatainak már nem tudtak ellenállni. 1686-ban Bécsben döntés született „Szádvár elrontásáról”, a falakat aláaknázták és felrobbantották. 

Szögliget 

Fekvése

A zsákutcás település Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el egy völgykatlanban, a 26-os útról Sajószentpéternél a 27-es útra áttérve Edelényen át közelíthető meg. A falut átszeli a környező hegyekben eredő Ménes patak.

Története

Szögliget a 13. század második felében magyar lakosságú településként szerepelt az oklevelekben, a falu Szádvárral együtt jött létre, lakói a vár jobbágyai voltak. A vár azonban feltehetően az Óvár-hegyen épült eredetileg, és csak a 14. század elejének tartományúri harcai során történt elpusztítását követően építették fel jelenlegi helyén. A várat 1686-ban rombolták le a bécsi udvar utasítására. Ezután az uradalmi központ Bódvaszilasra került át.

A falu római katolikus temploma is a várral egy időben épülhetetta 13. század második felében. A református templom 1798-1800 között épült.

A második világháború alatt a Szögliget és Rozsnyó közötti erdőkben tevékenykedett a Petőfi Brigád nevű partizán egység.

Szögligethez tartozik a falutól északnyugatra fekvő Derenk romközség, melynek házait Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. A vadászterület központja Szelcepuszta volt, ahol egy fából épült vadászkastélya volt a kormányzónak, amit az ötvenes években lebontottak.

A telepulés határában a '90-es évek elején még több szénégető is működött, ezzel teremtve munkát a falu lakosainak. Mára azonban egyik sem üzemel.

Szögliget - Szádvár - Szögliget útvonal (21)

Állomásairól feljebb olvashat!

Szádudvarnok - Torna - Szádellő (28)

Állomásai:

Szádudvarnok 

Szádudvarnok (szlovákul Zádielske Dvorníky) Méhészudvarnok településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Története

A területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek. A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. Szádudvarnokot 1314-ben említik először, a 14. században több birtokosa volt. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezetette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké.1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok. 1910-ben 442, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 

Torna 

Kelet-Szlovákiában, Kassától (Košice) nyugatra egy szabályos kúp alakú szembetűnő dombon emelkednek Torna várának romjai (Zrúcanina Turnianskeho hradu). Mészköves lejtőjén jelentős lelőhelyen egy ritka virág, a tornai vértő (rumenica turnianska) terem, amely a világon sehol másutt nem nő.

A várat a nemesi Tornai család építette a 13. és 14. század fordulóján. Annak ellenére, hogy erődítményét a 16. században megerősítették, a törökök 1652-ben elfoglalták. Az 1848-as tűzvész után rommá vált.

A monda szerint várfalain éjszakánként a várúrnő rémképe jelenik meg, aki féltékenységből megölt egy ifjú nemest és az elkövetett bűnt a nővérére hárította.
Megközelítés: gépkocsival a vár alatti autós-csárdáig, onnan gyalog 30 perc, Torna (Turňa nad Bodvou) községből (vasútállomás) a kék jelzésen kb. 45 perc.

Szabad és ingyenes belépés! 

Szádelő 

1317-ben Zadeley néven említik. Neve a régi magyar szád (= nyílás) és elő (= elülső rész) főnevekből származik. A név arra utal, hogy a falu egy meredek falú szurdokvölgy bejáratánál fekszik. Keletkezése: Elfogadottá vált az a tény, hogy a gyepűrendszer korából származik, elnevezése a ,,száj“ és ,,élő“ szavak összevonásából alakult ki. A község a keletkezését valójában az ellenreformációnak köszönheti. Az 1678-1680-as és az azokat követő években az ellenreformáció következtében felbomlott a tornai és a szádudvarnoki református gyülekezet. 1700 körül ezen gyülekezetek tagjai menedékhelyet kerestek az eddig néptelen szádelői völgyben. A völgy ekkor Gróf Keglevics József tornamegyei főispánnak volt a tulajdona. Erdőt irtanak, növelik a szántóföldeket. 1785-ben kisebb tűzvész pusztított a községben, majd 1811-ben leég az egész falu. A falut újra felépítik. A faluban senki sem tanult, ekkor még nem volt iskola. Az első iskolát 1863-ban építették fel Thúri János és Mihály gyümölcsösén. 1906. május 11-én a faluban ismét tűz pusztít, amely az egész falut elsöpörte.

Határában fekszik a vadregényes Szádelői völgy a Szár-patak sziklacsodákkal teli szurdokvölgye. A monda szerint itt bukott alá repülő szárnyas lováról a fellázadt gótok által üldözött Dengezik herceg, Attila fia. A holttestet fivére Ellák herceg találta meg és ide temettette el, maga pedig népével együtt az itteni hegyek oltalmában telepedett meg. A patakot az elesett herceg emlékére nevezték el Szár-patakának a környező hegyeket pedig Szár-hegységnek. A völgy barlangok beszakadásából keletkezett, a 300-400 m magas sziklafalak között a     Blatnica-patak rohan.

Boldogkővár

A tatárjárás után épült, IV. Béla király engedélyével. 1255-1272 között építette a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán, vagy családjának egyik tagja.
1295-ben említik elõször egy III. András által kiadott oklevélben.

1272-1290 között szerezte meg csere útján IV. László király.
Az Árpád-ház kihalása után az Amadék birtoka lett, akiket 1312-ben Károly Róbert király a rozgonyi csatában legyőzött. Az Amadéktól elkobzott várat a király a Drugeth családnak adományozta úgy, hogy benne királyi várnagyot tartott.
Feltehetõen a Drugethek építették a vár háromszög alaprajzú tornyát és a felsõvár öregtornyon kívüli részét.
Zsigmond király a várat 1388-ban, majd 1396-ban az ónodi Czudar Péternek és fiainak zálogosította el.
1427-1457 között Brankovics György szerb despota birtoka.
1461-ben Mátyás király Parlagi Pálnak és László testvérének adományozza, majd 1467-ben Kassa városának zálogosítja el.
Kassa városa –királyi kérésre- átengedi a várat Szapolyai Imrének.
1471-ben újra királyi birtok. Késõbb a Szapolyai családé lett.
1527: a várat a Ferdinánd párti Báthori István szerezte meg.
1528: Szapolyai János ostrommal visszaveszi, de még ez évben újra Ferdinándé.
1530-ban újra János királyé.
1530 augusztusában eredménytelenül ostromolták Serédy Gáspár és Bebek Ferenc hadai
1530 végén Tomori Egyedé akitõl Martinuzzi (Fráter) György bíboros vásárolta meg.
1537-ben a császárpárti Fels Lénárd foglalta el, aki 1542-ben Gyula váráért elcserélte Patóchy Ferenccel.
Ennek Zsófia nevû lánya Bebek Györgyhöz ment feleségül, így a vár a Bebek családé lett.
Bebek György 1560-ban Sárközy Mihállyal cserélte el a várat egy elfogott török vezérért, Achmed pasáért.
1578: II. Rudolf megerõsíti a Sárközy és a Serényi család Boldogkőre vonatkozó adásvételét.
1585-ben Bajonyi Zsófia, 1592-ben Serényi Ferenc birtoka, akitõl 1612-ben Palochay Gyögy vette meg.
1627-ben Szikszay Mátyásé.
1630-ban Várkonyi Jánosé, majd visszakerül a Palochay család kezébe.
1644: I. Rákóczi György birtoka.
1663: itt gyülekeznek a felsõ-magyarországi hadak a török ellen.
1671-ben újra a Palochayaké, akik még ez évben eladják Szelepcsényi György esztergomi érseknek, aki 1685-ben bekövetkezett haláláig volt a vár birtokosa.
1674-ben bujdosó kurucok ostromolják eredménytelenül.
1678: Thököly Imre megszállja.
1685-ben az esztergomi káptalan birtoka.
1702-ben a császári csapatoké.
1701-1702 között I. Lipót parancsára felrobbantották.
1705-ben az esztergomi főkáptalantól a lőcsei jezsuiták kapták meg, akik a még ép helyiségekben gabonát tároltak. Tőlük vásárolta meg 1753-ban Péchy Gábor királyi tanácsos.
A Péchy család a várban, a XIX. sz.-ban neogótikus helyreállításokat végeztet.
1890-ben házasság útján a Zichy család birtokába jut.

Kategória: műemlék, építmény
Cím: boldogkőváralja, vár-hegy
Telefonszám: 46/387-720
Nyitva tartás: márc. 1-okt. 31.: h 10-18, k-v 9-18
Kapcsolattartó: boldogkő vára
Megközelítés: gps koordináták: 48.3397 / 21.2387
útvonaltervezés: utvonalterv.hu
turistatérkép: turistautak.hu 

Edelény (Borsodi földvár)

A sáncátvágások alapján a X. és XI. században épült borsod névadó vára. 1999-ben rekonstruálták a föld-fa szerkezetű sánc egy részletét, azon egy kilátót ácsoltak, és fölfalazták az esperesi templom alapjait.

A földvár maradványa a Bódva bal partján, lapos szikladombon helyezkedik el, 15 méterrel magasodik a folyó fölé. A domb mintegy 200×100 méteres platóját vették körbe egykor a vár sáncai. A földváron 1987-től végeztek régészeti feltárást. A sáncátvágáskor sok gerendamaradvány került elő, ugyanakkor a munka két építési periódust igazolt, mindkétszer egy korábbi település romjaira építettek. 2000-ben földmunkákkal rendezték a várbelsőt, melyben történelmi emlékpark kap helyet.
Szabadon látogatható.

Nyitva tartás: sz.: 9:00-17:00, v.: 9:00-17:00
Tel.: 48/425-472  

Krasznahorka

A Rozsnyói-katlan egy szembetűnő nem erdősített hegycsúcsán, Rozsnyótól (rožňava) keletre emelkedik Krasznahorka vára (hrad krásna hôrka). Egyik fő látványossága Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényéhez témául szolgáló Andrássy-Serédy Zsófia múmiája.

Az eredeti gótikus stílusban épült vár 1320-ban keletkezett. a szabálytalan háromszöges alaprajzú nem nagy várból az ún. felső várudvar maradt fenn. A várat a török veszély idején kezdték megerősíteni. Három ágyúbástyával és ágyúterasszal ellátott reneszánsz erődítmény keletkezett. Ebben az időben a vár belseje is barátságosabb gótikus-reneszánsz jelleget szerzett és külseje a mai alakját vette fel.

Az Andrássy-család három nemzedéke fejtett ki igyekezetet a vár megszerzése érdekében, amit végre 1642-ben siker koronázott. 1735-ben a vár előkapuja és a kapubejárat előtt a barokk nepomuki Szent János kápolna épült.

A 18. század második felében az egyik bástyát barokk-klasszicisztikus, Szűz Mária születésének kápolnájává alakították át. A főoltáron a Krasznahorkai Szűz Máriának elnevezett fekete Madonna képe látható, amely később egyházi körmenetek célpontjává vált.

A várban a Betléri Múzeum (Múzeum Betliar) kiállítása van elhelyezve, amely a vár történelmét és építészeti fejlődését, valamint a nemesség akkori életmódját és lakáskultúráját mutatja be. Mivel a vár egyike a legjobb állapotban fennmaradt váraknak szlovákiában, eredeti belső részekkel, igazán van mit megcsodálni. Sok érdekességgel kecsegtet a vár konyhája és fegyvergyűjteménye.

A vár mellett a 20. század végén hatalmas középkori parkot létesítettek, amelyet az évente megrendezett várünnepségek alkalmával vesznek igénybe.

Krasznahorkaváralja (Krásnohorské podhradie) községben az Andrássy-család márványkoporsóival egy érdekes szecessziós mauzóleum található. A váraljában szintén egy szecessziós épületben van elhelyezve a portré-gyűjteményt bemutató galéria.

Megközelítés: gépkocsival egészen a várig, gyalog krasznahorkaváraljából a sárga jelzés mentén kb. 30 perc.

Kapcsolat

Tel: +421 (0) 58/732 47 69
Fax: +421 (0) 58/798 31 95
Email: muzeum.betliar@stonline.sk
Web: http://www.hradkrasnahorka.sk/

Nyitvatartási idő

Regéc

Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt.
Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a13-14. század fordulója körül.
A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következet be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziiak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.

Nyitvatartása: minden nap 09:00 - 19:00
Belépők: Diák, nyugdíjas 200 ft, Felnőtt 350 ft.

Kapcsolat

Tel.: 06-30-30-55-775
Tel/fax: 46/387-533
Email: info@regec.hu 

Szendrő

Alsó vár

Építési idejét nem ismerjük, első tulajdonosát sem. 1360-ban szerepel első királyi hadnagya. Ezután több évszázadon át ismerjük a várnagyok nevét is. 1370-től már a Bebek családé, egészen 1565-ig.
Magáról a várról nem szólnak okiratok. 1565-ben Zolthai István elfoglalta az alsó várat Bebek György várnagyától és német őrséggel látta el. Ettől kezdve királyi végvár Szendrő. Ezután kezdték a felső várat építeni. 1566-tól nagyarányú építkezésekről tudunk.
A török veszély miatt sok nemesi család költözött be Szendrő városába, az alsó vár ezek védelmét szolgálta.
Az alsó vár és maga a város, a birtokokkal együtt többször is gazdát cserélt. 1633-tól a Csákyak zálogbirtoka, 1639-1643 között Szunyogh Gáspár főkapitány a földbirtokos. 1644-1645-ben I. Rákóczi György seregei ostromolják és rövid időre el is foglalják. 1646-1666 között Wesselényi Ferencé, aki egyúttal a felső vár kapitánya is.
1667-ben Zrínyi Péter vette zálogba, őt azonban 1670-ben a Wesselényi összeesküvésben való részvételéért kivégezték és Szendrő alsó vára ismét a király tulajdonába került a birtokokkal együtt. 1672-ben a kurucok támadását megelőzendő a felső vár német parancsnoka felégette az alsó várat és a várost. Az alsó várról többet nem olvashatunk, nyilván elvesztette a jelentőségét.
1690-ben Csáky István országbíró lett Szendrő és a hozzá tartozó birtokok ura. 1694-ben kezdte el kastélyát építtetni, amely valamennyi régi és új adat szerint az alsó vár helyére és részben felhasználásával épült. Az alsó vár alapterülete kicsi volt, teljesen beépítve zömök, 2-3 emeletes, szorosan összezáródó épületekkel, tornyokkal. Eredetileg az alatta kanyargó Bódva folyó jelentette a fő védelmét.
A Bebek-vár helyére épült Csáky-kastély romjait Szendrő északi szélén találjuk. Egy részét a közelmúltban lakóépülettel egészítették ki. Ez alatt a kastély téglából épült, három boltozatos helyiségből álló pincéje épen maradt. A téglafalak alsó 1-3 m magas része azonban egészen más jellegű, nagy kövekből rakott alapozást mutat, feltehetően a Bebek-vár maradványai.

Felső vár

Építésének közelebbi időpontját nem ismerjük, 1566 óta tudunk építkezésekről, amik elvégzéséhez több megyét is kirendeltek.
1568-tól a század végéig olasz hadiépítészek, illetve építőmesterek vezették a munkákat. A felső vár története a XVII. században igen változatos. 1604-1606 között hol a császáriaké, hol pedig Bocskay seregéé.
1619-1623 között ismét a császári sereg és Bethlen Gábor csapatai váltják egymást többször is a vár falai között. 1644-1645-ben I. Rákóczi György foglalja el a várat rövid időre, de a császáriak hamarosan visszafoglalják. Mindez sok ostrommal járt, amit a vár erősen megsínylett.
1646-1647 között Wesselényi Ferenc kapitánysága alatt jelentős helyreállítási munkák folytak. A török többször is pusztított a környéken, de a vár elfoglalásával nem próbálkozott. A kurucok ellen is tartani tudták a császáriak a felső várat, így azok csak az alatta elterülő várost és az alsó várat érték el.
A felső vár kapitánya 1683-1700 között az olasz származású, de magyar érzelmű Gvadányi Sándor volt. Utódja, Malvezzi Alfonz 1703-ban a Rákóczi-felkelés kitörésekor igyekezett a várat jó állapotba hozni, de 1704-ben fel kellett adnia a kurucok előtt. Ekkor Szepessy István lett a kapitány, aki utoljára viselte e tisztséget a várban. A vár lerombolását a bécsi haditanács 1702-ben már elhatározta, de ezt a Rákóczi-felkelés megakadályozta. 1707-ben azonban maga a fejedelem rendelte el a vár megsemmisítését, ami ebben az évben meg is történt.
A romokat a humusz és a sűrű, bozótos növényzet teljesen befedte. A vár körvonalai azonban, ha nehezen is, de kivehetők.
Alaprajzát többek között egy 1670-ben készült metszet őrizte meg. Szabálytalan alaprajzú, ötszögű, bástyás vár volt, három ó-olasz és két új-olasz (füles) rendszerű bástyával a sarkain. A bástyák és a kötőgátak is kőből készültek. A vár központjában nyolcszögű, vastagfalú torony állt, melyet egy tizenhatszögű, szintén vastag valgyűrű, mint egy belső várat övezett.
A vár magas dombon állt, körös-körül meredek oldalakkal. A bástyák csúcsai között mért legnagyobb átmérője kb. 165, a középső falgyűrű átmérője 45 m, amelynek közepén kb. 10 m átmérőjű torony állt. A vár teljes területe 0,81 ha, ezen belül a sokszögű belső váré 0,12 ha.