Abaújvár

Abaújvár református templom (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) román kori templom falainak felhasználásával épült a XIV. században. Erődfala is középkori eredetű, mai formáját 1793-ban kapta. 

Betlér (Betlair)

Szent Erzsébet templom - katolikus, eredetileg gótikus a XIV.sz. első feléből, eléje épített hasáb alapú toronnyal, 1973-ban felújították. A prezsbitérium oldalán két sekrestyét találunk. Az eredeti - Észak felé, és egy újabb a XX. sz. 70-es éveiből Délnek tájolva. Az eredeti gótikus kőportál beépített gerendákkal a régebbi sekrestye bejáratát képezi. A templom bejárata mögött fából készült orgonakarzat található.

Evangélikus templom - klasszicista, 1794-ben épült torony nélkül. 1834-ben elébe épített hasáb alapú toronnyal bővült, a XX.sz.-ban a főhajó északkeleti oldalához sekrestye épült. 

Felsőnyárád

Református templom 

A XVI. században reformátussá vált a település, sőt már 1576-ban önálló egyházzal rendelkezett. Lerombolt templomát 1678-ban vármegyei segítséggel újíttatta fel. 

Hidvégardó

Római katolikus templom

A műemléki egyhajós templom eredete a középkorba nyúlik vissza. Jelenlegi barokk formáját az 1777-es átépítésekor kapta. A kóruson található a templom orgonája. A boltíves mennyezeten és az oldalfalakon található festményeit az 1900-as évek elején készítették, újrafestésüket pedig 1985-ben végezték restaurátorok. A főoltárképen a templom védőszentje - Gyümölcsoltó Boldogasszony látható, jobb oldalán Jézus szíve-, bal oldalán Mária szíve-szobor áll.

A templomot feltehetően egy középkori eredetű kőfal veszi körül, melynek az északi oldalába épült a Gedeon család kriptája. A templomhoz tartozó plébánia 2002-ben lett felújítva. Ekkor egy új faragott kapu is készült, mely csodálatos látványt jelent a szomszédos felújított Szent Imre térrel, és az ott található frissen restaurált Szent János szoborral.

Református templom

A református templom 1794-97 között épült, déli homlokzata előtt tornyocskával. 1834-es leégése után 1837-ben felújították. A tornya 15 méter magas, tetején egy bádogkakas látható. Legutóbbi külső és belső nagyfelújítása 2000-2001-es években volt, amikor elnyerte jelenlegi szép formáját. A szószék koronája XIX. századi lehet, mely a templom legősibb - máig látható - eleme.

Jászó

A premontrei kolostort a XII. században Könyves Kálmán király alapította, de csak a XIII. század közepén készült el. A középkorban országos jelentőségű hiteles hely volt. Mai formáját a XVIII . századi újjáépítéskor nyerte el. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1970-ben leégett, különösen a freskók rongálódtak meg, de helyreállították. A monostor könyvtára 1802-ben épült.

Kapcsolat

Premontrei Rend
Tel: +421 (0) 55/466 81 21

Kassa (Kosice)

Kassa városának és főterének jellegzetessége a nagyszabású gótikus Szent Erzsébet székesegyház. Ez az önálló építmény Szlovákia legnagyobb temploma, és a nyugati típusú székesegyházak közül ez Európa legkeletebben fekvő székesegyháza.

Hosszúságtengelye 60,5 m,  keresztmetszete 39,5 m. A dóm északi tornya 58,5 méter magas. A felépítése 1380 óta több szakaszban királyi felügyelet alatt folyt, és mondhatni, hogy még mindmáig befejezetlen. A Szent Erzsébet székesegyház eredeti tervezete az öthajós bazilika. A természeti csapások és háborúk súlya alatt más külsőt öltött fel – kereszthajóval ellátott öthajós székesegyházzá vált.

Az újstílusú javítások ellenére, a tűzvészek és földrengések után a XIX. században nagyon sok gótikus jegyet és értékes művészeti alkotást őriz. Ezek közé tartozik pl. az Utolsó ítéletet ábrázoló gyönyörű timpanóni északi kapu.

Érdekes a délnyugati sarokban található középkori vízköpő. Nőalakja valószínűleg István építész feleségét ábrázolja. Állítólag így büntette őt meg az építész a mértéktelen borivásért.

A templom belsejében külön figyelmet érdemel az 1474 és 1477-ből származó Szent Erzsébet főoltár. Említésre méltó része a két szárny 48 gótikus táblaképpel. Az oltár szobrászati és festészeti díszítésén a holland és sváb iskola hatása érezhető. A liturgiai tárgyak legértékesebb darabjai a XVIII. századi J.Szilassy aranymestertől származnak, s ezek nemzeti kulturális emlékeknek tekinthetők.

Kapcsolat

Rómaikatolikus Plébánosi Hivatal Kassa
Tel: +421 (0) 55/622 15 55,+421 (0) 918/690 546
Email: dom@rimkat.sk
katedrala@post.sk
Web: katedrala.host.sk

Nyitvatartási idő

Az idegenvezetői szolgáltatás naponta rendelkezésre áll két nyelven /szlovák - magyar/ 9.00 órától 17.00 óráig. Ha nagyobb csoporttal érkezik, a székesegyház megtekintését előre telefonon keresztül egyeztesse.

Árjegyzék

Lucska (Lúcka)

Református templom 

Reneszánsz-klasszicista stílusban épült 1926-ban. Termes építmény, a homlokzatán hasáb tornyocskával, befedve háromszögletes pajzzsal és gúlával. 

Katolikus templom 

Egyhajós építmény toronnyal és polygonál presbitériumaml 1926-ból. A padláson meg van őrizve négy barokói dombormű, amelyek a község fölöti plébániából származnak.
 

Rakacaszend

Református templom 

A község református temploma két szakaszban épült. A korábbi a XII. században, amely később elpusztult és mellé építették a ma is álló templomot, még a középkorban. Ilyen kettős templommal Szentpéter-Dörgicsén találkozhatunk, romos állapotban. .Több évszázad művészeti kincseinek tára a román kori, a XII. században emelt templom, melyhez a XIII. században egy nagyobb templomot építettek. Belsejében középkori festménytöredékek is láthatók.

Cím: Rakacaszend, Rózsadomb út
Telefonszám: 48/459-025
Kapcsolattartó: Martonyi lelkészi hivatal
Megközelítés:  GPS koordináták: 48.4593 / 20.8398
                     Útvonaltervezés: utvonalterv.hu
                     Turistatérkép: turistautak.hu

Rozsnyó (Roznava)

Rozsnyó (Rožňava) városának legértékesebb szakrális építménye a római-katolikus Szűz Mária mennybemenetele templom, amely eredetileg plébániatemplom volt. Püspöki székesegyháznak 1776 óta számít.

Építészeti szempontból egy XIV. századi gótikus épületről van szó, amelyet 1403-ban fejeztek be. A XV. és XVI. század fordulóján építették át és ebben az időben építették hozzá a Bakócz kápolnát (Bakóczova kaplnka).

A legtöbb változás a püspökség megalakulásakor történt, amikor a híres rozsnyói építész, J. Mayer önálló haranglábot épített.

A templomban egy 1513-as Szent Anna Harmadmagával (A Rozsnyói Metercia) nevezetű értékes táblafestmény maradt fenn. A kép a bányai munkások életének egyes jeleneteit ábrázolja. Feltételezik, hogy a kép szerzője a lőcsei Pál mester köréből származott. A kép a középeurópai korabeli bányászat legrégibb eddig ismert grafikus ábrázolása.

Kapcsolat

Turisztikai Információs Központ Rozsnyó (Turistické informačné centrum Rožňava)
Tel: +421 (0) 58/732 81 01,+421 (0) 58/788 44 20
Email: tic.roznava@stonline.sk
Web: www.roznava.sk

Nyitvatartási idő

Árjegyzék

Rudabánya

Református templom 

Rudabánya a középkorban egyike volt a hét felsõ-magyarországi bányavárosnak. Ennek az idõnek ma egyetlen hírnöke van a településen: a református templom, amely több évszázad változatos megjelenésû, értékes mûvészeti alkotásait õrzi. Eredetileg a XIV. század közepén épült koragótikus stílusban (helyén azonban már korábban is templom állhatott). A következõ században átalakították, ekkor későgótikus külsõt kapott. A háromhajós, háló-boltozatos csarnoktemplom a XVI. század végén a törökdúlás áldozata lett: évtizedekig tetõ nélkül, elhagyottan állt. Épebben maradt nyugati harmadát a reformátusok állították helyre az 1660-as években úgy, hogy a keleti oldalon fallal lezárták, amelynek a közepére helyeztek egy későgótikus ablakot az elpusztult részbõl, a tetõteret pedig sík deszkamennyezettel fedték le. A romosabb keleti részt lebontották, és köveit az újratelepülõ falu házaiba beépítették. A XVIII . században kis elõteret húztak a ma használatos nyugati bejárat elé. Így nyerte el végleges formáját a templom, amely az átépítések és a szakszerûtlen renoválások következtében sokat vesztett középkori jellegébõl. A hivatalos mûemlékvédelem éppen ezért sokáig nem méltatta figyelemre az egyre rosszabb állapotba kerülõ épületet. Az 1960-as években a közeli külszíni vasércbánya robbantásai következtében falai megrepedeztek, a déli oldal egyik késõgótikus támpillére pedig elvált a faltól. Ekkor derült ki, hogy mögötte befalazott koragótikus ablak rejtõzködik, ami sejttette, hogy a templom építéstörténete sokkal érdekesebb, mint eddig hitték. 1970 és 1975 között az Országos Mûemléki Felügyelõség szakemberei feltárták és restaurálták. A település õsi központját uraló, fehérre meszelt falú, magas kontytetõs, fa-zsindelyborítású épület azóta a környék leglátogatottabb mûemléke.
A templom híres vasajtaja a XIV. században készült, egyik legszebb középkori kovács-munkánk. Felületét vaspántokkal 55 rombusz alakú mezõre tagolták, ezekben Anjou-címerek, mesterjegyek és német nyelvû felirat olvasható (M[UTTER] MARIA HILF / CASPAR MEL-CHIOR BALTHASAR). Az értékes mûtárgyat ma a miskolci múzeumban õrzik, a helyszínen, a déli kapu eredeti csúcsíves kõkeretében mûanyagból készült tökéletes másolata látható. A hazai mûemlékvédelemben ez volt az elsõ példa arra, hogy egy mûtárgyat a helyszínen másolattal pótoltak.
A déli oldalon az ajtótól balra két késõgótikus támpillér, jobbra, magasan a már említett befalazott koragótikus ablaktöredék figyelhetõ meg. Az elsõ támpilléren középkori napóra vakolatba karcolt bizonytalan körvonalai tûnnek elõ.
A templomba csúcsíves kõkeretelésû faajtón át léphetünk be a nyugati oldalon. A belsõ tér egyetlen, négyzet alakú terem alaprajzi méreteihez viszonyítva igen magas. Két késõgótikus, halhólyagmotívumos ablak világítja meg: az egyik eredeti helyén, a déli falban, a másik a keleti oldalon, másodlagosan beépítve. A falak felsõ peremén megmaradtak a gótikus mennyezet boltvállai, részben ezekre támaszkodik a mai famennyezet.
Az északi falon két falképtöredék hívja fel magára a látogatók figyelmét. 1928-ban kerültek elõ a mészrétegek alól több más freskómaradvánnyal együtt. Az utóbbiakat rossz állapotuk miatt leverték.. A megmentett két ábrázolás közül a baloldali Szent Zsófia gyermekeivel, a jobboldali Szent Ilona a kereszttel. Készítési idejüket 1430 tájára teszik a szakemberek, és az itáliai trecento hatását látják a jó színvonalú alkotásokban.
 A keleti falra erõsítve két vörösmárvány síremlék látható. Eredetileg a padlóban feküdtek, csak késõbb kerültek mai helyükre, hogy ezzel is növeljék a XVII. századi átépítés során erõsen megcsonkított templomteret. A jobboldali Perényi Istvánnak, Zsigmond király étekfogó mesterének a sírköve 1437-bõl, a család címerével, rendi jelvényekkel és az elhunytra vonatkozó gótikus kisbetûs körirattal. Alsó része sajnos hiányzik (valószínûleg a törökdúláskor leomló mennyezet súlyos kövei csonkították meg), mûkõvel pótolták. Középkori síremlékeink között kiemelkedõ mûvészeti értéket képvisel. A másik sírkõ Saurer Erhard bányaprovizor számára készült 1576-ban. Rajta felül a család úgynevezett beszélõ címere két vadkanfejjel, dús, már-már barokkos levélornamentikában, az alsó felét elfoglaló latin nagybetûs felirat pedig az elhunyt érdemeit sorolja fel. A másiknál valamivel gyengébb munka, de a korabeli hasonló emlékek sorában jó átlagszínvonalat képvisel.
A rudabányai református templom ékessége a 120 táblából álló festett famennyezet, amely a legszebb, legnagyobb és legépebben megmaradt ilyen jellegû alkotások közé tartozik hazánkban. Az egyik feliratos tábla tanúsága szerint Contra András és Mátyás jolsvai (ma Jelsava, Szlovákia) festõasztalosok készítették 1758-ban. A korábbi, a XVII. századi famennyezetbõl csak a mestergerenda (rajta a templom újjáépítésére vonatkozó vésett felirat), valamint az azt alátámasztó, egyetlen szál tölgyfából faragott 9 m magas oszlop, és talán 6 darab, a többitõl elütõ, merevebb ábrázolású tábla maradt meg. A léckeretekkel határolt mezõk többségét virágos-indás motívumok díszítik (közöttük szegfû, tulipán, akantusz- és pálmalevél, gránátalma stb.). Mellettük három alakos ábrázolás is megfigyelhetõ: pelikán, Ádám és Éva, kétfejû sas, az utóbbi stilizált Habsburg-címer. A néhány kék alapszínû, egyszerûen festett tábla késõbbi, szakszerûtlen pótlások eredménye. A mennyezettel egyidõs a papi szék és a padelõk festése; az utóbbiak közül a helytelen kezelés miatt sok tönkrement. A falazott szószék fölött levõ pelikános, csigavonalas díszû, szõlõfürt-motívumokkal festett szószék-korona valamivel késõbbi, a rajta látható évszám szerint 1767-bõl való. A festett berendezések, a beázások és a faanyag természetes kártevõinek pusztítása következtében az 1970-es évekre végveszélybe kerültek. Amikor megkezdték a templom feltárását, az egészet leszedték, és Budapestre szállították, ahol az Országos Mûemléki Felügyelõség központi mûhelyében évekig tartó munkával sikerült megmenteni az enyészettõl a XVIII. századi festõasztalos-mesterségnek ezt a páratlan remekét.
A templomkertben a talajszint fölé magasodnak az elpusztult épületrészek alapfal-maradványai. A különálló hagymakupolás, fazsindely borítású harangtorony 1894-ben épült. Érdekessége, hogy belsejét az 1793-ban ácsolt fa harangláb képezi.

Információk:

Rudabánya, Temetõ u. 8. 48/353-216.
Kertész Zoltán református lelkész
Kertészné Szilágyi Erzsébet református lelkész
Istentisztelet: minden vasárnap 10:30 órakor és 15:30 órakor

Római katolikus templom

A római katolikus templom 1912-ben épült. Belsejében Takács István mezőkövesdi festőművész falképei láthatók.

Információk:

Római Katolikus Egyház
Rudabánya, Gvadányi u. 51.
Kalóczkai Gábor plébános
Mise: minden vasárnap 10:30 órakor 

Szalonna

Árpád-kori körtemplom 

Igen jelentős emlék az Árpád-kori körtemplom. A XI. században építették, a XIII. században négyszögletes hajóval bővítették. E korból származó falkép is látható benne a későbbi korok népi stílusú emlékei mellett.
A XIII. században készült a szentély belső falán látható, Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő falikép. A XV. század elejéről származik a szepességi származású András mester falfestménye, mely a diadalívben - kör alakú mezőkben - a próféták mellképeit ábrázolja, az ívzáradékban Isten báránya látható. A templomot 1562-ben a törökök feldúlták, felújítása során új zsindelytetőt kapott. 1589 körül már a reformátusok kezén volt, ekkor a freskókat lemeszelték, csak az 1970-es években végzett rekonstrukció során váltak újra láthatóvá a falfestmények.

Bejelentkezéssel látogatható.

Információk:

Cím: Szalonna, Kossuth Lajos u. 48.
Telefonszám: 48/458-053
Kapcsolattartó: Lelkészi hivatal: Deme József
Megközelítés:  GPS koordináták: 48.4511 / 20.743
                     Útvonaltervezés: utvonalterv.hu
                     Turistatérkép: turistautak.hu 

Szepsi (Moldava N Bodvou)

Szent Rókus kápolna 

A Szent Rókus kápolnát az 1831. évi kolerajárvány áldozatainak emlékére állították a város északi határában a domboldalon. Ezidőtől minden éven augusztusban búcsút tartanak itt. Az oltárkép Szent Rókust, a patrónust ábrázolja, falfestményei pedig e szomorú időkre emlékeztetnek. A kápolna csak a búcsú idején látogatható. 

Római Katolikus Egyház 

Első említés a szepsi templomról és plébánosról 1290. december 21-én, III. Endre király kiváltságlevelében szerepel. A XI. században országalapító István király rendelete kimondja, hogy minden 10. község építsen egy templomot. Valószinüleg Szepsi első temploma is ekkor épült. Ha igen, akkor ez lehetett elődje annak a háromhajós csúcsíves építménynek, melynek mára csak a szentélye maradt meg. 1449-ben, miután a husziták Somodi mellett vereséget mérnek a magyar hadakra elfoglalják a környéket, a várost és a XIV. században épült templomot is kőfallal erősítik meg. 1646-ban a templom már a reformátusok kezén van, és ekkor egészítik ki a ma is meglévő négyszögletű résszel. Az 1794-es tűzvészben leégett, majd a sokáig elhagyott templomot országos gyűjtésből felújítják, és ekkor látják el a 12 dóriai oszlopon nyugvó boltozattal. A belső teret is ekkor újítják, de azóta már többször cserélték. A templomban 3 oltár van, a főoltár a legrégibb, melyet a szomolnoki templomból vettek. Tornyát is többször átépítik, az utolsó nagy építkezés a második világháborús károk után történik. Ekkor a tornyot alapoktól falazzák. A templomkertbe még az 1800-as években is temetkeztek, de már csak papi személyeket és nemeseket.

Egyházi szempontból Szepsi, illetve a régi Szekeresfalva az egri püspökséghez, az abaújvári esperességhez tartozott. Megszerzésére voltak kísérletek a rozsnyói püspökség részéről is, sikertelenül. Jelenleg esperesi központ és a kassai püspökség alá tartozik.

A reformátusok kb. 130 évig használták a katolikus templomot, utoljára 1705 és 1711 között.

A Szentlélek tiszteletére felszentelt gótikus templom idegenforgalmi nevezetesség. Mintegy 5500 magyar és szlovák anyanyelvű római- és görögkatolikus hívő lakik a városban, akiknek 1/10-ed része rendszerességgel látogatja a miséket. 

Református Egyház 

A reformáció magját valószínűleg Szepsiben is a husziták vetették el, amikor 1449-ben bevették a várost. A szepsi református egyház keletkezésének évét pontosan megállapítani nem lehet, de egy 1558-ból fennmaradt levél már bizonyítja létezését - templommal, lelkipásztorral, javakkal együtt. Ekkor a katolikus papon és két hívőn kívül az egész város protestáns hiten volt. Az ellenreformáció idején töbször gazdát cserélt a templom, de a Rákóczi-szabadságharc leverése után 1711-ben végleg a katolikus egyházé maradt. A templom nélkül maradt hívek a temetőben építettek egy deszkatemplomot és folyamatosan kérvényezték a kőtemplom építését, amire az engedélyt 1772. július 6-án meg is kapták. Egy év alatt felépült a templom, de csak fatornyocskával, ahogy az engedély megkötötte. Az 1781-es türelmi rendelet értelmében már tornyot és kőkerítést is építhettek. A torony felépült, majd egy éven belül ledőlt. Újraépítették, de egy pár év múlva a nagy tűzvészben leégett, leszakadtak a harangok is. A második világháborúig sértetlenül állt, amikor is a visszavonuló németek a tornyot felrobbantották, tönkretéve ezzel a templombelsőt is. Az új rendszer a tornyot már nem engedte az eredeti magasságába visszaépíteni, és így a klasszicista stílusú templom egy kicsit sután hat. Az utolsó felújítást követően egyedi faragott szószék és kiegészítők kerültek a templomba.

A reformáció elterjedésétől kezdve az 1800-as évek második feléig a reformátusok mindig többségben voltak a városban, de később is jelentős helyet foglaltak el a város szellemi életében. Híres iskolájuk és énekkaruk volt. Jelenleg mintegy 1000 főre tehető Szepsiben a reformátusok száma, akik szinte kizárólag a magyar etnikumhoz tartoznak.

A szepsi-i zsidó egyház 

Szepsi zsidóságról csak az 1850-es évek után beszélhtünk, de évszázadokon keresztül jelen voltak Szepsi gazdasági életében. A tokaji borkereskedelem nagyrészben az ő kezükön ment keresztül, és a XVII. századig e lüktető, észak felé haladó kereskedelemnek Szepsi is szerves részét képezte. A ma már Szepsihez tartozó Bodollóban éltek azok a zsidó kereskedők, akiknek Szepsiben voltak üzletei, de a törvények értelmében, éjszakára el kellett hagyni a várost. II. József kalapos király megnyitotta előttük a szabad királyi városokat is, és ekkor kezdődött a falvakról való tömeges betelepedésük a városokba. Szepsibe a zsidók csak 1848 után kezdtek bevándorolni Bodollóból. 1850 elején alakult, illetve tette át székhelyét Szepsibe a Bodollói Izraelita Rabbinátus. Bodollóban ebben az időben 70 - 80 zsidó család élt. Pontos adat nem áll rendelkezésünkre, de 1850 és 1864 között építették fel szepsi -i templomukat. 1857-ben már 30 zsidó család lakott Szepsiben, összesen 138-an. 1867-ben kimodták a zsidók emancipációját, iskolák, egyesületek alakulhattak, ekkor indult virágzásnak a helyi zsidó hitközösség is. Iskolát alapítottak, de a jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy a város nem kezelte egyenlően a felekezeti iskolákat, mert a benyújtott támogatási kérvényeiket rendre elutasította. A hegy alatt megnyit ották temetőjüket, amit később kőfallal és boltozatos bejáróval vettek körül. Utoljára az 1960-as évek végén temetkeztek ide. 1939-ben 211 zsidó élt a 2280 lakosú városban.

Az utolsó szepsi-i főrabbi, Tannenbaum Mózes, 1925-ös palesztinai utazásáról könyvet adott ki, “Mózes utazásai címmel”.

A hitleri törvények értelmében 1944 nyarán gettóba zárták a szepsi zsidóságot, és innen Kassára, majd az auschwitzi megsemmisítő táborba deportálták őket. Kevesen tudtak elbújni és kevesen is tértek vissza. Kb. 20-ra tehető a második világháború után hazakerült szepsi-i zsidók száma. Ezeknek pedig nagy része az átélt borzalmak hatására kitelepült Izraelbe.

Szomolnok (Smolník)

Alexandriai Szent Katalin templom

Az Alexandriai Szent Katalin templom (katolikus) egy középkori építmény helyén épült 1801-ben. A főoltár 1805-ból származik. A fekete márvány keresztelőmedence klasszicista stílusban készült a XIX. század elején. A templom alatti kriptában a koporsókon festett családi címerek láthatók a XIX. századból. 

Tornakápolna

Református templom 

A műemléki oltalom alatt álló templom 1802-ben épült, késő barokk stílusban. Az oldalához csatlakozó, kő alapokon álló, fából készült, 15 méter magas, karcsú, fa tornyot 1906-ban emelték.
A templom kiemelkedő értéke a berendezése. Festett kazettás famennyezetének medailonjait növényi ornamentika díszíti. Uralkodó színe a zöldes-azúrkék bordóval kiegészítve. A karzatok mellvédjein, a padelőkön, valamint a Mózes-szék háttámláján és mellvédjén egyszerű képek figyelhetők meg libanoni cédrussal, lombos olajfákkal, szőlőtőkével. A fák alatt egy-egy tulipán látható. Az egyik cédrusfa törzsén a kígyó csúszik fel. A festett mennyezetkazetták mintáját ismétli a szószék külső mintázata, a szószékkoronát népi motívumok ékesítik. A templom berendezéseinek uralkodó színe a sötétzöld és a sötétkék, amelynek komorságát a díszítéseknél alkalmazott piros, sárga, fehér és halványkék árnyalatok oldják fel. 

Tornaszentandrás

Katolikus templom

A hazai műemlék állományban páratlan értéket képvisel Tornaszentandrás ikerszentélyes katolikus temploma. A Szent András plébániatemplom a XII. századból való, első írott említése 1283-ból található. A különleges kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajó a XII. század végén épült. Egyesek szerint II. András király felesége, Gertrúd királyné kíséretébe tartozó merániai stílust képviselő építészek alkalmazták az ikerszentélyes formát. Amíg a külső, a festői tömegalakításával tűnik ki, a belsőben a középkori falkép maradvány, valamint a szádvári várkápolnából származó díszes mellékoltár érdemel figyelmet.

A XIV. század első felében gótikus hajóval bővítették a nyugati irányba. Ebből az időből származnak a diadalív és a falak alakos falképei, melyek Szent András legendáját, apostolokat, és királyokat ábrázolnak. A török alatt rommá vált templom újjáépítését a XVIII. század közepén kezdték meg. A templom barokk berendezése, festett karzata, szószéke ekkor készült. A műemlék jellegű helyreállításnál elsősorban a régebbi korok emlékeit őrizték meg, a barokk jellegű oltárt, szószéket félreállították a falu lakóinak nagy bánatára, hiszen ezt a vegyes díszítésű belsőt ismerték kisgyermekkoruk óta.

E ritka műemlék értékét fokozza a páratlanul szép fekvése, tájba illeszkedése.

Kápolna:

A falu fő utcájának mentén található a szépen felújított, Szent János tiszteletére felszentelt kápolna, ahol minden reggel szentmise van.

Harangláb a település központjában. 

Vizsoly

Református templom

A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre - toronyra, hajóra és szentélyre - oszlik. Négyzetes alaprajzú tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély pedig önmagában is egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy keskenyebb meghosszabbítás és egy még keskenyebb félköríves apszis csatlakozik. A zömök torony háromemeletes. Földszintjét három oldalon nyitott, csúcsívvel tagolt előtér képezi.

Kapcsolat: 

Cím: 3888 Vizsoly, Szent János u. 123.
Tel./Fax: 46/587-512
E-mail: vizsolyref@t-online.hu

Lelkipásztorok:
Sipos-Vizaknai Gergely
Sipos-Vizaknai Gabriella

Templom nyitvatartás:

ápr.15-től - okt.23-ig: 9:00 - 11:30 és 12:30 - 18:00

okt.24-től - nov.15-ig és márc.15-től - ápr.15-ig: 9:30 - 11:30 és 12:30 - 16:00

nov. 15.től - márc.15-ig: csak telefonos bejelentkezés alapján.

Idegenvezető:

Molnár Imréné Editke - Tel: 30/99-79-610
Tóthné Berencsi Zsuzsa - Tel: 30/479-42-15